2009. november 29., vasárnap

Barátaim! Bocsássuk meg neki!^^

Ez annyira nagyon szép, hogy nem tudtam ellenállni annak a késztetésnek, hogy beollózzam. Forgassuk hát együtt Magdeburgi Szent Hugó sorait, ahogyan azok Magdeburgi Lator Károlyhoz írott intelmeiben ím ígyen olvashatók:

„Szerelmetes fiam, Magdeburgi Lator Károly, elárulom neked a titkot, hogy mi hiányzik a legtöbb emberből. Az arányérzék. Az bizony. Az arányérzékedre hivatkozom tehát, amelyet talán megörököltél atyádtól, belátván, hogy amilyen kicsike szent ő, olyan kisméretű lator vagy te is. Nem dicsekedhetsz imponáló bűnökkel. Nos hát, én ugyan keveset értek a lét végső dolgaihoz, ám az arányérzékem néha súg valamit. Tudod, úgy vagyok én ezzel, mintha elvinnének a messzi jövő egyik nagy létesítményéhez, mondjuk a paksi atomerőműhöz, és ott a főmérnök úr azt kérdezné tőlem:
- Tudod-e, Hugó, hogy miért építettük ezt?
- Nem én, furcsa öltözetű idegen.
- Hát azért, mert a vezérigazgató úr otthon felejtette az öngyújtóját, és nem tudott rágyújtani. Itt mi elektromos áramot termelünk, és látod, a végén kijön egy drót, ami folyton izzik. Így hát a vezérigazgató úr akkor gyújt rá, amikor csak akar. Én pedig azt válaszolnám kellő alázattal:
- Uram, én semmit sem értek az atomfizikához. De az arányérzékem tiltakozik az ellen, amit mondasz. Túl hatalmas ez az apparátus ahhoz, hogy itt egy cigarettáról legyen csak szó. És ezt mondom neked is, búcsúzóul:
- Túl nagy apparátus vonul fel itt az ember testében, lelkében, természetben és a társadalomban, a tudományban, a művészetben és a vallásban, hogy mindez annak a kurta hatvan-hetven évnek szóljon, ami után nyomtalanul ellobban az ember élete. Bocsásd meg öreg atyádnak ezt a kételyét, amit csak izzadott ki magából, mint a kagyló, hogy igazgyöngyként magához szorítva, egyetlen obulusaként vigye magával, amikor majd lép a nemlétezésbe.”

2009. november 22., vasárnap

Waltz for One

keringő

azt mondtad szeretsz
én meg talán
el is hittem
persze manapság
ki tudja mit értünk alatta
két kattintás a szeret nem szeret
jobbról meg az ismer nem ismer
okét neki és nem történt semmi
millió egy dologról
beszélgettünk de soha nem hittem
hogy így lesz vége

09.11.22, Dévaványa

2009. november 11., szerda

A delphoi-i jósda hét felirata

Azoknak, akik (akárcsak én - my bad >.>) azt hitték, hogy a delphoi-i jósdának egyetlen 'felirata' van:

I. Khilón a bejárat fölé a homlokzatra: "Gnóthi szeauton!" (Ismerd meg tenmagad!)
II. Kleobulosz a kapu jobb oldalára: "Méden agan" (Semmit se túlságosan!/Tarts mértéket!)
III. Periandrosz a kapu bal oldalára: "Metron ariszton!" (Legszebb dolog a mérték/nyugalom!)
IV. Szolón szerényen az előcsarnok egyik félreeső zugába: „Ha megtanultál engedelmeskedni, akkor fogsz tudni uralkodni.”
V. Thalész a templom külső falára, ahol az érkező zarándokok jól látták: „Emlékezz meg barátaidról”
VI. Pittakosz Püthia háromlábú széke elé a padlóra: „Fizesd vissza a betétet!”
VII. Biasz hosszú vonakodás után: „Az emberek többsége rossz”


Khilón a hagyomány szerint Spárta ephorosza volt. Öt ephoroszt választottak évente, akik fenntartják a spártai királyok hatalmát, amíg a királyok pedig felesküdtek, hogy fenntartják a törvényekét.
Nagy szerepe volt a spártai államrendszer kiépítésében. Megerősítette az ephoroszi hivatalt Spártában. Khilón volt annak a szokásnak a bevezetője, hogy az ephoroszok, mint tanácsadók csatlakoznak a királyokhoz. Állítólag vagy kétszáz elégikus költeményt írt. A hagyomány szerint fia karjaiban halt meg az örömtől, aki éppen akkor nyerte meg az olümpiai játékokat.

Neki tulajdonított mondások:
"Ne mondj rosszat a holtakról."
"Tiszteld az öregkort."
"Inkább a büntetés, mint a szégyenteljes nyereség: az első fájdalmas, de csak egyszer, a másik egész életre az."
"Ne nevesd ki a szerencsétlen embert."
"Ha erős vagy, légy irgalmas, hogy szomszédaid inkább tiszteljenek, mint féljenek tőled."
"Tanuld meg saját házadat irányítani."
"Ne hagyd, hogy a nyelved túlszárnyalja értelmedet."
"Tartsd kordában dühödet."
"Ne utasítsd el a jóslatokat."
"Ne kívánj lehetetlent."
"Ne siesd el utadat."
"Engedelmeskedj a törvényeknek."


Kleobulosz görög politikus, költő, Lindosz türannosza volt. Mondásairól és verses rejtvényeiről volt nevezetes. Az Anthologia Palatinában neki tulajdonított négy rejtvényepigramma nem tekinthető hitelesnek. Leánya, Kleobulina szintén költő volt, atyjához hasonlóan rejtvényes verseket alkotott.


Periandrosz ókori görög uralkodó, Korinthosz türannosza volt (Kr. e. 627–Kr. e. 585).
Legfontosabb tette a diolkosz nevezetű hajócsúszda megépítése volt, amely az Iszthmoszt szelte át, felbecsülhetetlen hasznot hajtva Korinthosz kereskedői számára.

Periandroszról számos, az idő előrehaladtával mind véresebbé váló negatív hagyomány is fennmaradt:
Periandrosz anyja bűnös vágyra lobbant fia iránt, akit egy trükkel elcsábított. A vérfertőzés leleplezését követően a türannosz megtébolyodott, és vérengző zsarnokká vált. Egy dühkitörése alkalmával állapotos feleségét is halálra rúgdalta a legenda szerint, majd az kihűlőfélben levő asszonnyal még egyszer kielégítette gerjedelmét. A feleség szelleme kísérteni kezdte Periandroszt, aki – miután azzal, hogy elmondta: Periandrosz „hideg kemencébe tett cipót”, megbizonyosodott a szellem és felesége azonosságáról – csak Korinthosz női lakossága ruháinak elégetésével tudta lecsillapítani az alvilágban fázó szellemet.


Szolón előkelő családból származott, mindennek ellenére nem volt vagyonos. A politikus a megaraiak ellen kivívott harcban szerzett nagy érdemeket, amikor is a hagyomány szerint az athéniak nagy veszteségeire való tekintettel megtiltott háborús agitációt magát őrültnek tettetve folytatta, sikeresen feltüzelt polgártársai pedig meghódították Szalamiszt.

Szolón nevéhez fűzőik az ún. szeiszakhteia, azaz teherlerázás. Ez az adósrabszolgaság megszüntetését, az adósságok elengedését, a szerencsétlen sorsúak visszavásárlását és egyúttal a hatodosok bérleteinek felszámolását jelentette. Földosztásra nem került sor, pedig a parasztságnak ez volt a legfontosabb követelése.

A teherlerázás lényegében megkönnyítette az arisztokrata nagybirtokosok számára, hogy nagy olajfaültetvényeket hozzanak létre hajdani örökbérlőik parcelláin. Szolón cserében a „felszabadított” (vagy más szemszögből nézve: megélhetésüktől megfosztott) hektémoroszokat integrálta az újonnan kialakított timokratikus államrend legalsó rétegébe, a legszegényebbeket tömörítő thészek közé.


Thalész a kis-ázsiai Milétoszban született előkelő családban. Olajjal kereskedett, beutazta az akkor ismert művelt világot. Politikai tanácsadóként is ismert, például az ión városok szövetkezését támogatta a perzsa fenyegetés ellensúlyozására.

"Ha egy kör átmérőjének A és B végpontját összekötjük a körív A-tól és B-től különböző tetszőleges C pontjával, akkor az ABC háromszög C-nél lévő szöge derékszög lesz".


Pittakosz
„Őrölj malom, őrölj, mert maga Pittakosz őröl, pedig ő Mütiléné királya"


Pirénéi Biasz bírói tisztet viselt. Az ókori hagyomány szerint éles eszű, igazságos és békeszerető ember volt.

Egy szép napon kiruccantak Delphoiba az Apollón templom közelébe. A legidősebb pap fogadta őket, majd megragadta az alkalmat, s kérte őket, vésne egy elmés mondást a templom falába. Biasz reszkető kézzel leírta: "Az emberek többsége rossz."

Egy híres anekdota szerint arra a kérdésre, hogy melyik a legártalmasabb élőlény, azt felelte: „a zsarnok és a hízelgő".

2009. november 1., vasárnap

Reasons

Mindamellett hogy továbbra is meg vagyok győződve róla: az embert saját magán kívül senki és semmi nem képes megváltoztatni.

http://www.youtube.com/watch?v=oUJpJyth3J4